Kurkuma

A kurkuma (Curcuma longa, népies nevén kurkunna gyökér vagy indiai sáfrány) fűszer- és gyógynövény. Hazája Ázsia, Kína és az indiai szigetek.

A fűszert a sárga színű, a közönséges gyömbérére emlékeztető gyöktörzsében és gumójában (Curcumae rhizoma) lévő méregmentes, sárga festékanyaga (kurkumin) adja, amit sajátos aromája és sárga festőszíne miatt kedvelnek.


A Worcester-mártás és a curry fűszerkeverékek alkotórésze, de használják tésztafélék, levesek színének, ízének javítására is. Étvágygerjesztő hatású.

A kurkuma legfeljebb 5%-ban tartalmaz kurkumint, ami egy polifenol vegyület. A kurkumin maga a kurkuma hatóanyaga és sok helyen használják az élelmiszerekben adalékanyagként, de napjainkban inkább az ízületi problémákra gyakorolt jótékony hatása miatt kezdik megismerni és keresni. Hazánkban több gyártó is kiadta a maga készítményét, de érdemes utánaolvasni, melyik milyen hatóanyag-tartalommal rendelkezik. A kurkumin pH-indikátor, vagyis savas közegben sárgásabb, lúgos közegben élénk pirosas színezetet vesz fel.

Fűszerként alkalmazva felszívódását a fekete bors elősegíti, de ha célunk az, hogy a vastagbélbe jusson (vastagbélrák megelőzésére, például), nem kell fekete borssal társítani.

Hatóanyagai: 

Van belőlük pár, vizsgálódásunk tárgya azonban két fő hatóanyag, két kurkuminszármazék (demetoxi-kurkumin és bisdemetoxi-kurkumin). A kurkumin, amely a kurkuma sárga színét adja, olyan polifenol, amely két egymáshoz kapcsolódó ferulsav-molekulából, kémiai nevén diferuloil-metánból áll. A kurkumin a kurkumagyökérben előforduló szénvegyület. Képlete C14H14O4. Sárga hasábos kristályokból áll. 177 C°-on olvad; borszeszben, éterben oldódik.

A kurkumin (sárga festékanyag) erős antioxidáns, terápiás alkalmazása nagyon hasonló számos bioflavonoidéhoz, hatékony gyulladáscsökkentő, antikarcinogén (daganatellenes), antibakteriális, antivirális (vírusölő), antimikrobás, immunstimuláló vegyület.

Növeli a májban és egyéb szövetekben a glutationszintet. A glutationt, vagy rövidebben GsH-t a tudósok gyakran csak a test természetes gyógyító anyagaként tisztelnek, és gyakran csupán egy aminosavnak tekintik. De ez igazából csak egy kifejezés, amely arra szolgál, hogy leírják azt a tripeptid formációt, amely természetes körülmények között a májban alakul ki három különböző aminosavból. Ezek a glutaminsav, a cisztein és a glicin. A glutation testünk egyik legerősebb antioxidánsaként ismert. Képes kisöpörni a szabadgyököket a testünkből, és küzd azok károsító hatásai ellen. Valószínűleg ezért alakult ki a tudósok körében az a nézet, amely szerint a test legerősebb gyógyító anyagaként tekintenek rá.

Hatóanyagai erősítik az epehólyagot, hatásos az epekő megelőzésében és kezelésében, ugyanis a kurkumin növeli az epe oldhatóságát, s ez gátolja az epekő kialakulását, és ez segíti a már meglevő kövek kiürülését. A kurkumin csökkenti a bélben lévő toxinok szintjét. A kurkumin kemoprotektív (vegyi anyagokkal szembeni védő) hatású, különösen azoknál, akiknek testnedveiben (nyálában) nincs szabadon keringő A-, illetve B-vércsoportra jellemző antigén (ezek az úgynevezett non-szekrétor egyének). A kurkumin ugyanakkor a bélrendszerben történő poliamin-szintézis hatékony inhibitora (blokkolója) is. Lényeges kiemelni, hogy a kurkumin minden vércsoport számára hasznos és jótékony hatóanyag.

A kurkumin gátolja a fájdalommal kapcsolatos, prosztaglandinoknak nevezett anyagok szintézisét a szervezetben. Kiváló diuretikum (vízhajtó), ezért támogatja a vesék munkáját is. Csökkenti a vér LDL koleszterin és a trigylcerid szintjét is. A kurkuma hatóanyagai serkentik a zsíranyagcserét (a súlycsökkenést is). Nagy mennyiségben fokozza a szervezet kortizol termelését, amely hatékonyan csökkenti a szervezetben zajló gyulladásos folymatokat, mivel gátolja az úgynevezett leukotrién képződést (ez az anyag gyulladáskeltő hatású). A kurkumin emellett számos más hatásmechanizmus tekintetében is nagyon hasonló a flavonoidokhoz, mind antioxidáns hatását, mind a gyógyszereket metabolizáló enzimek, például a glutation-S-transzferázok stimulációját tekintve.