Funkcionális élelmiszer

Funkcionális élelmiszer fogalma

A funkcionális élelmiszerek olyan táplálékok, amelyek egészségvédő vagy betegség-megelőző jellemzőkkel rendelkeznek.

A funkcionális élelmiszer jellemzően olyan feldolgozott élelmiszer, amely valamilyen egészség megőrzését segítő adalékanyaggal rendelkezik. Ilyenek például a vitaminokkal vagy gyógynövény-kivonatokkal dúsított táplálékok. Némely erjesztett étel (pl. joghurtok) is funkcionális élelmiszerként vannak nyilvántartva probiotikus jellemzőik alapján.

Táplálkozással összefüggő hiánybetegségek

Hazánk lakosságának túlnyomó része a szabadgyökökkel összefüggésbe hozható betegségek (civilizációs betegségek, elhízás, szív- és érrendszeri, rosszindulatú daganatos megbetegedések, csontritkulás, kettes típusú diabetes stb.) egyikében szenved. Ezek döntő hányadának kialakulásában a helytelen táplálkozási szokásoknak elsődleges a szerepe. Bár egyre több a tudatos fogyasztó, a médiában már sokszor unalomig hangsúlyozzák az egészséges életmódot és nincsen olyan nap, amikor ne jelennének meg valamelyik ismert médiaszereplő táplálkozási "tanácsai" a könyvesboltokban, de a statisztikai adatok alapján a halálozást tekintve Magyarország az EU-tagállamok között mégis az elsők között szerepel. Az áruházak polcai tele vannak újabbnál újabb, "fitnesz, karcsúsító, zsíréget, cukormentes, nagy antioxidáns tartalmú, több rostot tartalmazó" termékekkel, valamint szinte bármilyen panaszra, igényre lehet találni étrend-kiegészítőt. Ugyanakkor ismert tény, hogy zöldség- és gyümölcsfogyasztásunk messze alulmarad a tagállamokétól, pedig ma már tudományosan igazolt, hogy ezek elsősorban frissen történő fogyasztásával fedezni lehetne azokat az alapvető, vitaminokat és provitaminokat, ásványi elemeket, amelyek nemcsak a szervezet zavartalan működéséhez elengedhetetlenek, hanem elsősorban antioxidáns komponenseiknek köszönhetően a betegségek megelőzéséhez is döntő mértékben hozzájárulhatnak.

Korunk egészségtudatos, de "laikus" fogyasztójának nincsen egyszerű dolga, ha a rendelkezésre álló információáradatból (internet, fórumok, rádió, televízió, szakkönyvek szaklapok, magazinok, médiában szereplők-, felkapott hírességek életmód-, táplálkozás-, vagy a fogyókúra tanácsai, ajánlásai stb.) ki akarja szűrni a szakszerű, tudományosan bizonyított adatokat. Nem könnyíti meg a fogyasztók eligazodását, illetve döntését a soha nem látott bőséges élelmiszerkínálat, a gyártók "újabbnál újabb" termékei és reklámfogásai. Népszerű lett az étrendkiegészítők szedése/fogyasztása, amely esetében a legnagyobb problémát a túladagolás jelenti, valamint az egyéb szerekkel-gyógyszerekkel való, akár még nem is ismert kölcsönhatásuk és mellékhatásuk (Halliwell, 2007; Cornetti, 2009). Szerencsésebb lenne természetes forrásból, elsősorban zöldségek gyümölcsök fogyasztásával hozzájutni a nélkülözhetetlen antioxidánsokhoz, vitaminokhoz, provitaminokhoz, polifenolos vegyületekhez stb., hiszen mindezeket a természetben előforduló formában és megfelelő arányban tartalmazzák. A Központi Statisztikai Hivatal felmérésébl kiderül (KSH, 2007), hogy a többi tagállamhoz képest kevesebbet költünk zöldség és gyümölcs vásárlására. A sorban Magyarország hátulról a harmadik helyen áll, és nálunk csak a csehek és a szlovákok ráfordításai kisebbek. A sorrendben elsők között szerepelnek azok a tagállamok, ahol a mediterrán diétának köszönhetően nem meglepő módon kisebb a kialakulási kockázata az ún. civilizációs betegségeknek, mint a szív- és érrendszeri, vagy rosszindulatú daganatos megbetegedések (Trichopoulou és mtsai.,2003; Estruch és mtsai., 2006).

Hazánkban évek óta nő azoknak a betegeknek a száma, akik korunk rohamosan terjed, nem fertőző betegségeiben szenvednek, mint a II-s típusú diabetes, a magas vérnyomás szövődményeiként kialakuló agyi és érrendszeri betegségek, a daganatos megbetegedések, a csontritkulás stb. Ennek eredménye, hogy a halálozás, valamint a megbetegedések alapján Magyarország az elsők között áll a tagállamok között (KSH, 2009a). Mindezek kialakulásában szerepet játszik a helytelen életmód, a túlzott só- és kalóriabevitel, a környezetszennyzés, a mozgás hiánya, a stressz (szociális, munkahelyi stb.) (Ghiselli és mtsai., 2000; Wu és mtsai., 2004). A stressz levezetése gyakran együtt jár az önmagában is káros dohányzással, az alkoholfogyasztással, de sokszor a mértéktelen evéssel, édességfogyasztással is. Az adatok kedvezőtlen alakulásához hozzá tartozik az is, hogy a különböző szűrővizsgálatok látogatottsága nem megfelelő, az egészségügyi ellátás minősége a törekvések ellenére erősen kifogásolható, a lakosság a megelőzésre még nem igazán fektet kellő hangsúlyt. Hazánkban a 2008-as évet tekintve a születéskor várható átlagos élettartam a nőknél 78, a férfiaknál 70 év volt. Ezen adatok még mindig jelentősen (5-6 évvel) elmaradnak a nyugati országokétól (KSH, 2009a). A halálozások feléért a szív-, és érrendszeri megbetegedések, a negyedéért, pedig a különböző daganatos betegségek felelősek. Ezek az összes halálozás közel 75%-át teszik ki.